Open
X

Rózsa Ferenc.

Rózsa Ferenc

  1. október 14-én született Nagyszentmiklóson (ma Románia) Rózsa Ferenc tanító és Grauzer Gizella postai távírda és távbeszélő alkalmazott gyermekeként.

1920-ban (a trianoni szerződés után) a család két vagonba bepakolta a bútorokat és repatriáltak (visszahonosodtak, azaz magyarországi magyarrá váltak), mert csak úgy maradhatott volna a család mindkét férfi tagja (apa és nagyapa) katedrán, ha leteszik a hűségesküt román nyelv- és irodalomból.

A család Szentesen telepedett le. 1922-ben az édesapa meghalt, s innentől a nyugalmazott igazgató tanító nagyapa nevelte feleségével, Vörösmarty Máriával és fia özvegyével a két unokát: Erzsébetet és Ferencet. 1927-ben a nagyapa Szegedre költözött a családdal.

Az elemi iskola elvégzése után gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd a Szegedi Királyi Katolikus Tanítóképzőbe ment, ahol 1937-ben kántor-tanítóként végzett. (Közben 1935-ben meghalt a nagyapa.)

1938-ban besorozták sorkatonai szolgálatra.

  1. október 5-től tényleges állományba jelentkezett. Alakulata a Magyar Királyi „Hunyadi János” 9. Honvéd Gyalogezred.
  2. október 15-én elvonult a 2. hadsereggel a Keleti hadszíntérre. Képzettsége: ágyús, rendfokozata: hadnagy. Az orosz hadműveleti területen 1943-ban megsebesült: január 16-án a fején, 18-án a bal lapockáján, 20-án a jobb felkarján. Az utolsó sérüléssel hazaszállították Budapestre a tiszti kórházba, megoperálták, de jobb karja maradandó károsodást szenvedett. Felkarját ettől kezdve csak bőr karvédővel tudta használni. Hosszú hónapokig tartott a gyógyulása. Itt ismerkedett meg majdani feleségével, aki Budapesten tanítóképzős hallgató volt.

Felépülése után 1945. február 28-án önként ment a déli határhoz, mint a 26-ik határvadász hadtest őrsparancsnoka. 1946. március 5-én leszerelt a seregből. Ez év szeptembertől kezdett tanítani az Árpádhalmi Általános Iskolában.

1948-ban feleségül vette Rácz Katalin tanítónőt, akivel 1985. januárban bekövetkezett haláláig élt együtt. A házasságból két leánygyermek született: 1950-ben Katalin, 1952-ben Erzsébet.

Az ötvenes években komoly döntést hozott: a tanítói végzettségét új tanulmányokkal bővítette. A Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán elvégezte földrajz-történelem szakot, tagja lett a Földrajzi Társaságnak, részt vett annak kongresszusain, szakmai utazásain.

Egyre többet kezdett foglalkozni az iskola tanulóinak sportéletével. Igyekezett minden sportágban versenyeken indítani őket: atlétika, kézilabda, futball, asztalitenisz, s ezeken jó helyezéseket értek el. A Szentesi Spartacus Asztalitenisz Szakosztály innen kapta játékosait, majd hamarosan a Szegedi Spartacus Sportklub is, akik már másodosztályban játszottak.

A hatvanas években igazgatói állásra hívták egy újszegedi iskolához, de inkább maradt Árpádhalmon, nem hagyta félbe megkezdett munkáját. Még ebben az évtizedben igazgatói kinevezést kapott Árpádhalmon.

1976-ban megkezdődött az iskolák körzetesítése. A felső tagozatot a Nagymágocsi Általános Iskolához kapcsolták, s ezzel a rendelkezéssel megszüntették a faluban a felső tagozati tanítást. Felkérték, hogy vállalja el Nagymágocson az iskola igazgatását, de nem tette. Nyugdíjba ment, s átjárt Nagymágocsra, tanított tovább. Közben felesége Árpádhalmon maradt, s tanította az alsó tagozatban maradt tanulókat.

1979-ben megszületett Katalin lányánál első unokája, Attila. Két év múlva Szentesre költözött a család, és ő a lakáshoz közeli Hámán Kató Általános Iskolában vállalt tanítást.

1983-ban Erzsébet lányánál megszületett második unokája, Botond.

  1. januárban váratlanul meghalt a felesége. Még ez év decemberében Katalin az első osztályos Attilával Budapestre költözött. Egyedül maradva ismét Nagymágocson kezdett tanítani, ezzel elfoglalva magát és új értelmet adva a napoknak.

A hétvégeket többnyire Budapesten töltötte lányainál unokáival. Ezek a hétvégi utak egyre fárasztóbbak lettek, ezért 1989. január végén felszámolva szentesi életét Budapestre költözött lányai közelébe. Márciusban váratlanul megkereste a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és felkérte, hogy vállalja el egy kórházba került történelem szakos tanár helyettesítését. Ezen időszak letelte után többé nem tanított iskolában.

1997-ben Budapest Óbuda Polgármestere a diplomáját 60 éve szerzett Rózsa Ferencnek gyémántoklevelet adományozott. 2007. júniusban pedig a 70. évfordulóra rubinoklevelet vett át.

  1. júliusban otthonában rosszul lett, fiatalabbik lánya mentőt hívott hozzá, s kórházba került. A vizsgálat után a diagnózis: sztrók, melynek következtében az agyban megsérült a beszéd- és a mozgásközpont. A beszéde visszaállt, szemüveg nélkül olvasott, de soha többet nem tudott egyetlen lépcsőfokra sem fellépni, viszont járókeretet használva sík terepen jól közlekedett. Nem tudta elfogadni, hogy nem képes szabadon jönni-menni, mint ahogyan egész életében tette.
  2. nyarán egyszer azt mondta: „sok volt ez már”. 2009. augusztus 27-én reggelre szép csendben elaludt. Másfél hónap múlva, október 14-én lett volna 92 éves.