Open
X

Az Ősök.

Őseink

Valahol a történelmi Magyarország a Kárpát-medence közepe táján a Kórógyba ömlő Mágocs – ér bal partján alig tíz kőhajításnyira attól a helytől, ahol a Szalai tanyai hídnál belép Csongrád megyébe, állt valamikor Héthalom. Héthalmi dűlõnek nevezték ezt a karély formájú ormok sorát, le egészen a Sopáig és Kis Pál hídjáig, mert amikor elõször próbálták megszámlálni az ormokat soknak tetszett.
Ismerős a kifejezés: hétrét görnyedni, a hétszázát, hetediziglen, hetvenkedni, stb.
Valamikor kabalisztikus szám is volt a hét, de itt Árpádhalmán névadó lett. Az itt élõ nép ajkán, csak sokat jelentett, hiszen összeszámlálni is nehéz volt. Legkönnyebb volt akkor, ha a legmagasabbra felmászott valaki és fölfelé és lefelé hozzátette még azt a hármat – hármat, ameddig ellátott. A hétrõl a honfoglaló vezérek Árpád, Szabolcs, Gyula, Örs, Kond, Lehel, Bulcsú juthattak eszükbe azoknak a magyar elődeinknek, akik a legmagasabb halmot a vezérek fejedelméről, a négy évszázadig uralkodó Árpád ház névadójáról Árpád vezérről nevezték el.
Előd unokája Álmos és Emese fia Levente, Tarhos, Üllő, Jutas és Solt apja, apja Fajsznak és Taksonynak, nagyapja Gézának és dédapja Szent István királynak. Árpád 907 – ig élt, I. István uralkodásának harmadik évében teremtette meg a keresztény magyar Államot, melynek ezredéves fennállását múlt évben ünnepeltük. Viharos száz év lehetett a 900 – tól 1000 – ig tartó, talán viharosabb az ezredéve, melyet mi apáink és nagyapáink éltek meg.
Helyesen döntöttek tehát, a Mágocsi pusztai elődeink, amikor Bach korszak vége felé 1863 – ban az Árpád – halommal szemközti Mágocs – ér jobb partján kialakult puszta falut Árpádhalomnak nevezték el.
Talán magának Szendrei Ignácnak Petőfi apósának az érdeme, talán valamelyik polgárosult gondolkodású Károlyi grófnak, talán Nagy Áron uradalmi mérnöknek, aki később megalakuló község nevét az uradalmi térképre először felírta. Ma már nem tudni, de már ugyanolyan kísérteties és elgondolkodtató, hogy ezt az Árpádhalom nevű községet éppen 1956-ban a nekünk jutó viharos, e század magyar történelmének fókuszában szakították ki Nagymágocs határából és lett önálló községgé ahol 93,1 méterrel magasabban vagyunk a tenger szintjénél.
Mi lehetett 896-ban? -1100 éve. Nem tudni. Egy bizonyos, hogy ez a halom már állt, a másik hatról a legendák szerint annyit tudunk, hogy honfoglalóink hordták össze.
Ember nem járt még ezen a tájon, amikor a Mágocs-ér szalagja bekalandozta a vidéket, majd a mai csapdájába kerülve, hol megáradt, hol leapadt – évente többször is. Az uralkodó Észak-nyugati szél onnan lentről, a Jó tanya menti kiszáradt partjáról fel-fel terelgette a homokot.
Év-tízezredek során alakult ki ez az orom, mely szalagszerűen követi az ér széllel szemközti bal partját.
Füves puszta lehetett, őseink megtalálták a halban, vadban gazdag vízpartot és legelőnek a jó füves sztyeppet egyaránt. Legeltetve gazdálkodtak, a vizeken halásztak. A vizek mentén év mint év tavasszal felfelé terelték a friss legelők után, ősszel meg lefelé jöttek a téli szállásra. Itt éltek, itt haltak. Nagy családokban, zárt közösségben, ahol a családfő szinte királyi tiszteletben irányította népét.
Bevándorló őseink nem is voltak oly vadak, mint egynémely régi és újabb ellenséges írók, őket csak rablók kalandjaik túlzott híréből ismerő szerzetes krónikások állítják.
A természeti erők tiszteletén és imádásán alapult vallásuk, sokkal egyszerűbb, fejletlenebb és elégtelenebb volt, mintsem, hogy az értelem és a szív minden szükségeit és az anyagi és erkölcsi világfolyam titkait kibetűzni vágyó ész kíváncsiságát és a kebelnek a túlvilági élet, s hallhatatlanság utáni sóvárgásai kielégíthette volna.
Egyik temetőjük az érparton felfelé Nagyszénás körül már részben napvilágra került, másikat talán még rejti a Mágocs-Lajosmajor Derek-Pappteleki erdõ, innen csak szórványok kerültek elõ, de a harmadikat és a Kórógy , Kurca , Tisza partjai felé megsűrűsödőket már feltárták Szentes-Borbás földön , Szegvár – Orom dűlőben.
Nem Ők voltak az őslakosok, előttük laktak germánok, még előbb a római korban letelepedett szarmaták és ezeknek az óriási halomnak, mint temetkezési helynek a népe – még annak előtte emelte ezeket a sírhalmokat. Soha nem építettek völgyre. Természetesen magaslatokat kerestek, itt az érparton sokat találtak és abba temették halottaikat.
A rangos halottak fölé óriási dombot hordtak össze egy nagyjából kör alakú árokból, melynek a Nap delelése irányából un. “bejárata” volt. Esetünkben ez éppen Siromfalu irányába esik, még ma is megfigyelhető, hogy egy kis szakaszon megszűnik a gyűrűs árok. Évekig hordhatták, primitív eszközökkel, talán egészen addig, míg a nagycsalád emlékezete kitartott.
A Kárpát-medencében több ezer, Csongrád megyében majd félezer ilyen és többnyire kisebb halom van még ma is. Majdnem tízet , régészeti eszközökkel sikerült feltárni és megállapítani, hogy majd minden embertörténeti kor képviseltetve van ezekben a földpiramisokban. Sajnos a sírrablók sem kímélték soha az ilyen helyeket.
Az Árpád-halomnak titkát még nem sikerült megfejtenünk. Kevés ilyen szerencsés földpiramis van az Alföld keblén, mint ez a halom.
Az uradalmi mérnökök még az egyébként egyenes-négyzetrácsos meliorációs rendszert is felborították miatta és a Szentetornya-Gádorosi bekötő utat a megye határon megtörték, a Medicsák tanyánál, felhozták majdnem a Dénes tanyáig, hogy egyenest neki futtathassák Árpád-halomnak – itt két ágra szakítva a sávot közrevegyék és ezáltal óvják a nagyüzemi gazdálkodás kártételeitől.
Keletről nyugatra fut ez az út, miként honfoglaló elődeink jöttek.
Árpádhalomnak vannak e halmon kívül még olyan értékei, melyekkel lehet kérkedni. A Szente-Mágocs birtokosoktól a Bór-Kalán nemzetségében Pósa fiakon keresztül Országh Mihály nádor és Ongor János korán át a Porkoláb-Keglevich családig. Soha sehol nem volt a Károlyi családnak olyan jól meliorált gazdasága, mint Szendrei idejében-alkalmasint a Mágocs-ér parti istállóban ringott Petőfi Zoltánka /Sasfiók/ bölcsője is- és a század elején itt kísérletezte ki Székács Elemér a róla is nevezett nemesített búzát. Ybl Miklósnak sehol nincs fölépítve ilyen teljességében a major – és magtár – major rendszere.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.