A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés és Csongrád megye határán terül el. Helyzete periférikus, a közigazgatás és egészségügy Szenteshez köti, de Orosházával is van kapcsolat. A közút mindkét irányba kifogásolható minőségű, Békés megye irányába kimondottan rossz, pedig a lakosoknak Orosháza sokkal közelebb volna. Közúton érhető el, de a főúttól távol van. Vasúti kapcsolata nincs Árpádhalomnak.
Árpádhalmon
A település kifejezetten mezőgazdasági jellegű, a lakosság zöme ebből az ágazatból él. A termelés fő profilja a szántóföldi növénytermesztés. A sertés tenyésztés szakosított telepen folyik. Jelenleg egy termelőszövetkezet üzemel és a vadászegylet vadgazdaságot tart fent, valamint egy tollüzem működik Árpádhalmon magánvállalkozásban. A kereső népesség közel egynegyede dolgozik a környező városokban, elsősorban Szentesen illetve Orosházán.
A 20. Század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956. Július 1-jén alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs határából (Árpádhalom, Bojtártelek, Szendrei major, Zoltántér) Eperjes határából (Kisújváros és Nagyújváros egy része) és Székkutas határából hasították ki. Kiterjedése 7858 kat. hold (4522 ha). Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be. Nevének előtagja Árpádra, a honfoglaló magyarok fejedelmére utal, utótagja a magyar halom (domb) főnév. A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejedelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. (A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított. Ez 2001 –ben elpusztult , de 2011 –ben újra állíttatott az akkori polgármester, melyet Makovecz Imre tervei alapján Csertő Lajos készített el.) A község lakóinak száma 1956-ban – az alakuláskor – 1673 fő, 1970-ben 1116 fő, 1980-ban 815 fő, 1990-ben 676 fő, napjainkban pedig már nem haladja meg a 500 főt. A kereső népesség döntően mezőgazdaságból él (66%). Külterületi lakott helyei: Puszta, Sírom, Szendrei major, Tanya, Zoltántér. 1977 április 1-től közös tanácsú községet alkotott Nagymágoccsal (székhelyközség Nagymágocs volt); 1990. Október 10-tól ismét önálló község. Majd újra Nagymágoccsal, 2020. január 1-jétől Fábiánsebestyén Községgel alkot Közös Hivatalt.
A falu demográfiai folyamatai nagyon kedvezőtlenek. A lakosság jelentősen csökken. A korstruktúra határozott elöregedési tendenciát jelez.