Árpádhalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019 (V.28.) önkormányzati rendelete A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Posted on május 28, 2019 · Posted in Rendeletek

ÁRPÁDHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

7/2019. (V.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Árpádhalom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a jogszabályban megfogalmazott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.                  Értelmező rendelkezések

  1. § E rendelet alkalmazásában:

a) reklámtorony: reklámozási céllal létrehozott toronyépítmény.

b) fényreklám: fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés.

c) cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

d) cégtábla: jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – az épület, vagy ingatlan bejáratánál feltüntető tábla.

e) mediterrán jellegű tetőfedő anyag: a népi építészet hagyományaival szakító, jellemzően négyzetes alaprajzú, egyedi tömegformálású lakóépületek lapos szöget bezáró tetőszerkezetének  erőteljesen ívelt,  gazdag színvilágú, antik hatást keltő tetőfedési formája.

f) héjazat hagyományos színárnyalata: a Településképi Arculati Kézikönyv 5. fejezetének „Átfogó településképi javaslatok” pontjában leírtak és illusztráltak alapján a natúr barnától a középvörösig terjedő színskála.

g) értékvizsgálati dokumentáció: a helyi védelem alá helyezést megalapozó dokumentáció, mely tartalmazza:

ga) épület, építmény esetén:

gaa) jellegének megnevezését;

gab) címét, helyrajzi számokkal történő megjelölését;

gac) jellemző adatait (építési év, stílus, egyéb a védelembe helyezés indoklását alátámasztó információkat)

gad) rövid, általános szöveges ismertetését;

gae) fényképes dokumentációt.

gb) növény, növény-együttes esetén:

gba) fajta, fajták megnevezését;

gbb) helyrajzi számokkal történő megjelölését;

gbc) jellemző adatait (ültetés, telepítés éve)

gbd) rövid, általános szöveges ismertetését; különös tekintettel a vélt érték jelentőségére való kitérést;

gbe) fényképes dokumentációt.

i) áttört kerítés:
Amelynél a tömör felületek aránya a talapzatot leszámítva a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t.

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

2.                  A helyi védelem feladata

  1. § (1)A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:
    • meghatározása, dokumentálása,
    • védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
    • megőrzése, megőriztetése és
    • a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

3.                  A helyi védelem fajtái

3. § (1) A helyi védelem egyedi védelem és területi védelem lehet.

(2) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.

(3)A helyi egyedi védelemre javasolt elemeket a rendelet 1. mellékletének 1. fejezete tartalmazza.

(4) Helyi értékvédelmi területen a területi védelem célja a területrész kialakult szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének megőrzése.
(5)A helyi értékvédelmi területre javasolt térrészt a 1. mellékletének 2. fejezete tartalmazza.

4.                  Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Árpádhalom Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  • a kezdeményező megnevezését;
  • a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
  • a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
  • a védendő érték rövid dokumentálását;
  • a kezdeményezés indokolását.

(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről – amennyiben nem áll rendelkezésre -, a kedvezményezőnek értékvizsgálati dokumentációt kell készítenie, készíttetnie.

(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.

(5) A testületi döntésre a (4) bekezdésben foglaltakra vonatkozó legalább 30 napos előkészítő munkafolyamatot követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

a)  a kezdeményezőt,

b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c) az elsőfokú építésügyi hatóságot, 
d) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

  • a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
  • a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
  • a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(8) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszűntetése vonatkozásában dönt e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról.

5.                  Nyilvántartási szabályok

  1. § A helyi védett értékekről Árpádhalom Község Önkormányzatának törvényileg meghatározott módon nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
  2. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.
  3. § Védettség megszűnése esetén az adott tételnek továbbra is a nyilvántartás részét kell képeznie a törlést elrendelő döntés adataival együtt.

6.                Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

  1. § Helyi védelem alatt álló épített környezeti örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
  2. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7.                  A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

  1. § Árpádhalom település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
  • Uradalmi központ, intézményi területek: az erdei óvoda(hrsz.: 256); kápolna(hrsz.: 255); magtár(hrsz.: 254/1 és hrsz.:147/4); kastély és kastélykert(hrsz.: 1), valamint a hozzá kapcsolódó park és sportpálya(hrsz.: 73); az idősek klubja(hrsz.: 62); a volt versenyló istálló 3 db épülete (hrsz.:076/2); a Gr. Berchtold Lipótné utca(hrsz.: 12) valamint a Dózsa György utca(hrsz.: 15) kiskereskedelmi egységeinek helyet adó épületei; az önkormányzat és orvosi rendelő(hrsz.: 221), valamint parkosított környezetük (hrsz.:221), a posta(hrsz.: 147); a Kossuth Lajos utcához kapcsolódó közpark(hrsz.: 222), volt gőzmalom épülete(hrsz.:25/5), volt gőzmalom kéménye(hrsz.:25/8).
  • Háromsorház: Volt cselédlakások találhatók a településrészen.
    • Új házak: a település egyéb belterületének lakófunkciójú területei.
    • Ipari, gazdasági területek: egykori TSZ területek és egyéb üzemi területek; a 4406-os jelzésű főút melletti tervezett iparterület.  (Árpádhalom 0282, 0288, 0290. hrsz-ok)

e)  Természeti területek, egyéb külterület: A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Natura 2000 területekkel, az „ex-lege védett” kunhalom; valamint a külterületi lakott területek és a beépítésre nem szánt területek és a volt csónakázó tó területe (hrsz.:0222/3 és hrsz.:0222/4). A régészeti leletekben gazdag területek elsősorban a hrsz.: 0213/28, 0213/29, 0213/30, 0213/31, 0213/32, 0213/33, 0213/34, 0213/35, 0213/36, 0213/37, 0231/38, 0213/39.

  1. § A 10. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8.                  A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

  1. § Rendelet 2. melléklete szerint „Természeti területek, egyéb külterület” területeken a csatornákkal és fasorokkal való tagoltság, valamint vizes élőhelyet jelző Növénytársulások jelentős tájképi értéket képviselnek, melyek fenntartásáról gondoskodni kell.

9.                  A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

  1. § (1) Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a mellékrendeltetésű épületek kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Lakóépületnél tetőhéjazatként tábláslemez, bitumenzsindely, palafedés, nád- zsúpszalma alkalmazása nem megengedett.

  1. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
  2. § Oromzat fedetlen OSB lappal történő kialakítása, szigetelése nem megengedett.
    1.  § Telken belül csak áttört kerítés létesítése megengedett.
    2.  § (1) Mellékrendeltetésű építmények telepítése esetén a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását biztosítani szükséges.

(2) Mellékrendeltetésű építmények szín- és anyaghasználatát a főépületéhez illeszkedően kell megválasztani.

10.   Uradalmi központ, intézményi területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

  1. § Új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon, továbbá az utcával párhuzamos lehet kialakítani.
  2. § (1) Épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Épületnél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.

11.   Háromsorház; Új házak területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

  1. § Lakóterületeken utcafronton csak áttört kerítés létesítése engedélyezett.

12.   Ipari, gazdasági területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

  1. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és beton eltérő anyaghasználattal.
  2. § Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magas-tetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
  3. § A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke általános gazdasági területen 70%, egyéb ipari területen 50%. Megengedett legnagyobb beépítési magasság 6m<. Legkisebb zöldfelület mértéke 25%.

13.   Természeti területek, egyéb külterület területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

  1.  § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.
  2. § Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.
  3. § Út melletti állattartásra szolgáló területek lekerítésére csak gyárilag gyártott, az Európai Unió hatályos szabványrendszerének mindenben eleget tevő elektromos impulzus generálására alkalmas területvédő rendszerek alkalmazhatók.

14.               A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

  1. § (1) Védett épületek esetében a meglévő utcai homlokzat hagyományos jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő tetőalakítást, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolat minták elhelyezését meg kell tartani.

(2) Védett épületen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem helyezhető el:

a) napenergia gyűjtő panel

b) hőszivattyú

c) parabola antenna

d) turbókazán kéménye

e) klímaberendezés kültéri egysége

f) közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés

g) központi porszívó szellőzőnyílása

(3) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.

(4) Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, fekete).

(5) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.

(6) Helyi védett épület telkén új kerítés vagy kapu építése esetén csak kovácsoltvas vagy fa szerkezet építhető.

(7) Csüngő, függő eresz nem alakítható ki.

(8) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen külső redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.

15.               Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

  1. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmasak az alábbi településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek:

a) „Természeti területek, egyéb külterület”, a 2. melléklet szerinti ökológiai folyosó területek kivételével.

  1.  § Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése „Uradalmi központ, intézményi területek”, „Háromsorház” és „Új házak” településképi szempontból meghatározó területén, továbbá helyi művi védelem alatt álló épület esetében csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
  2.  § (1) Azokon a területeken, ahol már meglévő légvezetékes, vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra rendelkezésre áll, ott csakis annak felhasználásával létesíthető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat. Ezek hiányában csakis földalatti elhelyezéssel kivitelezhető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlő hálózat, új oszlop létesítése nem megengedett.

(2) A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

  1.  § „Természeti területek, egyéb külterület” településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (pl. kilátó) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.
  2.  § A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani.
  3.  § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen, vagyis „Uradalmi központ, intézményi területek”, „Háromsorház” és „Új házak” településképi szempontból meghatározó karakterű területeken és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

  1. § A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe.

16.               Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

  1. § Árpádhalom közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
  2. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. A belterületi lakóövezetek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.

(2) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

   (3) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(4) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:

  • a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,
  • az gátolja a kilátást,
  • településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

(5) Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, valamint annak kerítésén.

(6) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.

  1. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó területén reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
  2. § (1) Közterületen reklám kizárólag a rendeletben meghatározott utcabútoron, azaz utasvárón, kioszkon, közművelődési és egyéb célú hirdetőoszlopon, közérdekű molinón, reklámzászlón és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen helyezhető el.
    (2) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
  3.  § (1) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása

d) idegenforgalmi és közlekedési információk

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

  1. § Kizárólag kulturális szolgáltatásra (például kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.
  2. §Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett – felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.
  3. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
    (2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
    (3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
  4. § Tilos 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.
  5. § Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerűsített bejelentés köteles építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17.   Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

  1. § (1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

 (2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a terveket is.

  1. §  A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.
  2. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

(2) A településképi követelményeknek való megfelelés igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, ebben:

aa) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);

ab) fotódokumentáció (színes fotók, amik bemutatják az ingatlant és környezetét, valamint a kapcsolódó közterületeket).

18. Településképi bejelentés eljárási szabályai

  1. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

  • a bejelentő nevét,
  • a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  • a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
  • a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
  • az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,
  • az építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
  • látványtervet vagy fotómontázst,
  •  § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendeletben foglaltak alapján hallgatással tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesíti.

(2) A településképi bejelentés tudomásul vételét követően tevékenység 3 évig végezhető.

19. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

  1. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
  • Helyi védett épület esetében:

aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,

ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,

ae) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

  • az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete,
  • minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,
  • önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor,
  • közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítésekor.
  • § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
  • a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
    • érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
    • jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.

20. Településképi kötelezési eljárás

52.  § (1) A polgármester a településképi szempontok érvényesítése érdekben településképi kötelezési eljárást folytat le amennyiben:

  • az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette.
  • az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta.
  • a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása, továbbá a jogszerűtlenül elhelyezett reklámok, reklámhordozók eseteire sem.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetőjét első alkalommal történő elkövetés esetén az önkormányzat polgármestere figyelmeztetésben részesíti a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a kötelezettel szemben legkevesebb 10 000 forint, természetes személyek esetén 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint felső határral rendelkező közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A településkép-védelmi bírság egy adott eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

(6) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

53. § (1) A bírság mértékének meghatározásakor a polgármester által a mérlegelés a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben foglaltak alapján a jogsértés jellegére való tekintettel történik.

(2) A bírság kiszabására és behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.

(4) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatálybalépés

54. § Ez a rendelet 2019. július 1 napján lép hatályba.

                            Szarka Attila                                                                                                         dr. Vida Bernadett

                          polgármester                                                                                                       jegyző

Záradék:

Kihirdetve: Árpádhalom, 2019. május 28.

dr. Vida Bernadett

 jegyző

                jegyző

  1. a 7/2019 V.28.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelemre javasolt elemek jegyzéke

1. fejezet: helyi egyedi védelem

2. fejezet: helyi értékvédelmi terület

  1. a 7/2019 (V.28.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi kimutatása

3. melléklet a 7/2019 (V.28.) önkormányzati rendelethez

Természet- és tájvédelmi szempontból meghatározott növénytelepítési fajok tiltólistája

1. fejezet: Kerülendő, inváziós növényfajok

Az adventív fajok betelepedését minden áron meg kell akadályozni!

Az adventív fajok ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható pl. a bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robinia pseudo-acacia), aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigantea), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), selyemkóró (Asclepias syriaca).

2. fejezet: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

Az Európai Unió számára veszélyt jelentő

idegenhonos inváziós növényfajok (IAS) jegyzéke

(Hatályos 2017. augusztus 2-ától)

magyar név tudományos név
aligátorfű (papagájfű, papagájlevél) Alternanthera philoxeroides
karolinai tündérhínár Cabomba caroliniana
közönséges vízijácint Eichhornia crassipes
cingár (aprólevelű) átokhínár Elodea nuttallii
hévízi gázló Hydrocotyle ranunculoides
nagy fodros-átokhínár Lagarosiphon major
nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora
sárga tóalma Ludwigia peploides
strucctoll-süllőhínár Myriophyllum aquaticum
felemáslevelű süllőhínár Myriophyllum heterophyllum
közönséges selyemkóró Asclepias syriaca
chilei óriáslapu (óriásrebarbara) Gunnera tinctoria
kaukázusi medvetalp Heracleum mantegazzianum
perzsa medvetalp Heracleum persicum
Szosznovszkij-medvetalp Heracleum sosnowskyi
bíbor nebáncsvirág Impatiens glandulifera
sárga lápbuzogány Lysichiton americanus
japán gázlófű Microstegium vimineum
keserű hamisüröm Parthenium hysterophorus
rózsás tollborzfű Pennisetum setaceum
ördögfarok-keserűfű Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum)
japán nyílgyökér (kudzu) Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata)
borfa, tengerparti seprűcserje Baccharis halimifolia

3. fejezet: 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

Függelék:

1. fejezet: Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés magyar elnevezés hegyvidéki területen telepíthető faj dombvidéki területen telepíthető faj alföldi jellegű területen telepíthető faj vizes élőhelyekre (pl. patakparti védősáv) telepíthető faj szárazabb területekretelepíthető faj városi környezetbe (pl. parkba) telepíthető faj
Acercampestre mezei juhar + + + + + +
Acerplatanoides korai juhar + + + + +
Acerpseudoplatanus hegyi juhar, jávorfa + +
Acertataricum tatár juhar, feketegyűrű juhar + + + +
Alnusglutinosa (allergén) enyves éger, mézgás éger, berekfa + + + +
Carpinusbetulus közönséges gyertyán + +
Cerasusavium (Prunusavium) vadcseresznye, madárcseresznye + + + + +
Cerasusmahaleb (Prunusmahaleb) sarjmeggy, török meggy +
Fagussylvatica közönséges bükk + +
Fraxinusangustifoliassp. pannonica magyar kőris + + + +
Fraxinusexcelsior magas kőris + +
Fraxinusornus*** virágos kőris, mannakőris + + +
Malussylvestris vadalma + +
Padusavium zelnicemeggy, májusfa +
Populus alba * fehér nyár, ezüst nyár + + + +
Populuscanescens * szürke nyár + + + +
Pyruspyraster vadkörte, vackor + + +
Quercuscerris csertölgy, cserfa + + + +
Quercuspetraea (Q. sessiliflora) kocsánytalan tölgy + + + +
Quercuspubescens molyhos tölgy + + +
Quercusrobur (Q. pedunculata) kocsányos tölgy, mocsártölgy + + + + +
Sorbusaria lisztes berkenye +
Sorbusaucuparia madárberkenye + + +
Sorbustorminalis barkóca berkenye, barkócafa + + + +
Tiliacordata (T. parviflora) kislevelű hárs + + + + +
Tiliaplatyphyllos (T. grandifolia) nagylevelű hárs + + + +
Ulmusglabra (U. montana, U. scabra) hegyi szil + + +
Ulmuslaevis vénic szil, lobogós szil, vénicfa + + + +
Ulmus minor (Ulmuscampestris) mezei szil, simalevelű mezei szil + + + + + +

Cserjék

tudományos (latin) név magyar elnevezés hegyvidéki területen telepíthető faj dombvidéki területen telepíthető faj alföldi jellegű területen telepíthető faj vizes élőhelyekre (pl. patakparti védősáv) telepíthető faj szárazabb területekretelepíthető faj városi környezetbe (pl. parkba) telepíthető faj
Coluteaarborescens pukkanó dudafürt + + +
Cornusmas húsos som + + + + +
Cornussanguinea veresgyűrű som + + + + + +
Crataeguslaevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya + + + + + +
Crataegusmonogyna egybibés galagonya + + + + + +
Euonymuseuropaeus csíkos kecskerágó + + + + + +
tudományos (latin) név magyar elnevezés hegyvidéki területen telepíthető faj dombvidéki területen telepíthető faj alföldi jellegű területen telepíthető faj vizes élőhelyekre (pl. patakparti védősáv) telepíthető faj szárazabb területekretelepíthető faj városi környezetbe (pl. parkba) telepíthető faj
Euonymusverrucosus bibircses kecskerágó + + + + + +
Frangulaalnus (Rhamnusfrangula) kutyabenge + + + + +
Juniperuscommunis Közönséges boróka + + + + +
Loniceraxylosteum ükörke lonc, ükörke + + + +
Prunusspinosa kökény + + + + +
Rhamnuscatharticus varjútövis (benge) + + + + +
Rosa canina gyepűrózsa + + + +
Salixcinerea rekettyefűz, hamvas fűz + +
Salixpurpurea csigolyafűz + +
Salixviminalis kosárkötő fűz + +
Sambucusnigra fekete bodza + + + + + +
Sambucusracemosa** fürtös bodza +
Staphyleapinnata mogyorós hólyagfa + + +
Viburnumlantana ostorménfa + + + +
Viburnumopulus kányabangita + + + + + +

*nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

*** kivéve a Mátra térsége, ahol nem javasolt a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.