Árpádhalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2013 (XII.19.) önkormányzati rendelete A szociális ellátásokról

Posted on január 19, 2016 · Posted in Rendeletek
Árpádhalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2013 (XII.19.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátásokról

Árpádhalom Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés a), d), és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya Árpádhalom község közigazgatási területén élő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában megjelölt személyekre terjed ki.

2. §

(1)     Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátások formái:

a) pénzbeli és természetbeni ellátások,

b) személyes gondoskodást nyújtó ellátások.

(2)     Pénzbeli és természetbeni ellátások formái:

a) önkormányzati segély,

b) ápolási díj.

c) köztemetés,

d) méltányossági közgyógyellátás.

(3)     Személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

a) falugondnoki szolgáltatás,

b) szociális étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés.

3. §

Az e rendeletben meghatározott szociális feladat-és hatásköröket

a) a 2. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély esetében a képviselő-testület,

b) a 2. § (2) bekezdés a), c)-d) pontjában és a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester

gyakorolja.

4. §

(1)     Az e rendelet alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokat – a (2) bekezdés kivételével – az arra jogosult, illetve törvényes képviselője kérheti a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Árpádhalmi Kirendeltségén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) és az e rendelet mellékletében foglalt nyomtatványok felhasználásával.

(2)     Önkormányzati segély megállapítását a jogosult érdekében kérhet a házigondozó, a védőnő, valamint hivatalból is kezdeményezhető a segély megállapítása.

(3)      Önkormányzati segély iránti kérelmet e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(4)     A szociális ellátásra való jogosultság megállapításához és az ellátás felülvizsgálatához a kérelmező, illetve az ellátott köteles saját maga és családja jövedelmi viszonyairól, – ha jogszabály kéri – vagyoni viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni.

(5)     Az önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a létfenntartási gondot, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet igazoló okiratot (pl: orvosi igazolás, közüzemi számla, hatósági határozat).

(6)     A képviselő-testületi hatáskörben nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális ellátás felhasználását a polgármester ellenőrizheti. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, alkalmi jelleggel nyújtott ellátás esetén az igénybevételt követő egy hónapon belül végezhet ellenőrzést.

(7)     Az ellenőrzés keretében a polgármester a segély felhasználását alátámasztó dokumentumok (pl: számla, nyugta) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

5. §

(1)        A megállapított pénzbeli támogatás folyósítása történhet:

a.) az önkormányzat házipénztárából történő kifizetéssel;

b.) lakossági folyószámlára történő utalással.

(2)      Az e rendelet alapján nyújtott nem rendszeres ellátásokat a döntéshozatalt követő 5 napon belül folyósítani kell a jogosult részére.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

1. Aktív korúak ellátása

6. §

(1)      A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Szt-ben meghatározottakon túl -, hogy a jogosult személy együttműködjön az Önkormányzattal, mint együttműködésre kijelölt szervvel és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Szentesi Kirendeltségével (a továbbiakban: Kirendeltség).

(2)      A rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról, szüneteltetéséről, megszüntetéséről a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatni kell a Kirendeltséget és a kijelölt szervet.

(3)      A rendszeres szociális segélyre jogosult együttműködési kötelezettsége megszegésének minősül, ha:

a) az Önkormányzatnál a számára előre meghatározott időpontban nem jelenik meg és akadályoztatását 3 napon belül nem igazolja,

b) az Önkormányzat vagy a Kirendeltség által számára felkínált megfelelő munkát nem fogadja el;

c) az Önkormányzat vagy a Kirendeltség által számára felkínált megfelelő munkát elfogadja, de a munkaviszony neki felróható okból nem jön létre, vagy az a munkavállalónak felróható okból szűnik meg.

7. §

Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó 8. §-ban meghatározott feltételeket teljesítse.

8. §

(1)     E rendelet alkalmazásában lakókörnyezet: a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház – függetlenül a lakhatás minőségétől -, a ház udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, a mellette lévő járdaszakasz.

(2)     A lakott lakás vagy ház rendezettsége akkor biztosított, ha:

a) helyiségeiben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak textíliák szennyeződéstől mentesek,

b) az ingatlan állagmegóvásáról és rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi és

c) a higiénikus állapot érdekében szükség szerint megtörténik a rágcsálók és rovarok távoltartása és irtása.

(3)     A ház udvara és kertje akkor rendezett, ha:

a) mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása, elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik,

b) gyommentes, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,

c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,

d) a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása sorban, rendezetten történik,

e) az épület vagy épületek esetleges málló vakolatát, törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják és

f) a burkolt utakat sepregetéssel tisztán tartják,

g) udvari árnyékszék takarítása, fertőtlenítése rendszeresen megtörténik.

(4)     A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette lévő járda használatát.

(5)     A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől és télen a hó eltakarítása, valamint síkosság-mentesítés megtörténik. Síkosság-mentesítés céljából kijuttatott speciális szóróanyag, homok, salak, hamu, fűrészpor, forgács eltakarításáról haladéktalanul gondoskodni kell a szükségesség megszűnését követően.

2. Ápolási díj

9. §

(1)      A Képviselő-testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozónak. Az ápolási díj megállapításának feltétele, hogy az ápolást végző családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át.

(2)      Az ápolást végző személy köteles az ápolási kötelezettségét teljesíteni. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ápolási díj megszüntetésre kerül. Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, ha:

a)      az ápolt személyt nem tartja tisztán,

b)      az ápolt személyt nem táplálja megfelelően,

c)       nem segíti az ápolt személy orvosi vizsgálatra való eljutását,

d)      az ápolt személyt lelkileg vagy fizikailag bántalmazza,

e)      az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

ea)     az ápolt személy alapvető ápolási, gondozási igényének kielégítéséről,

eb)     az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról,

ec)     az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

3. Önkormányzati segély

10. §

(1)      A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére az Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2)      Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) önhibáján kívül átmenetileg jövedelemmel nem rendelkezik és rendszeres pénzellátásban nem részesül,

b) alkalmi munkavállalási lehetősége korlátozott (egészségi állapot, életkor, téli időszak stb. miatt) és

c) nincs olyan hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 686. § b) pont), aki a napi létfenntartását biztosítani tudná.

(3)      Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély tekintetében rendkívüli élethelyzet:

a) temetési költség viselése,

b) lakhatást szolgáló ingatlanában bekövetkezett elemi kár,

c) lakhatást veszélyeztető közüzemi számlatartozás,

d) lakhatást veszélyeztető hitelhátralék,

e) a lakás fűtésének biztosítása.

(4)      Önkormányzati segélyre az a kérelmező jogosult, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.

(5)      Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély megállapításának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezik olyan jövedelemmel, illetve rendszeres pénzellátással, amely biztosítékot jelent a kölcsön visszafizetésére. A kamatmentes kölcsön visszafizetése akkor biztosított, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem legalább ötször meghaladja a havi törlesztőrészletet.

11. §

(1)      Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

b) kamatmentes szociális kölcsön.

(2)      Az eseti önkormányzati segély összege alkalmanként legalább 2.000,- Ft és legfeljebb 5.000,- Ft.

(3)      Az eseti önkormányzati segély – pénzbeli és természetbeni forma együtt – ugyanazon jogosultra tekintettel nyolc alkalommal nyújtható egy évben, kivéve, ha a további önkormányzati segély iránti kérelem elutasítása:

a) a kérelmező vagy családja életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné vagy

b) a kérelmezőt és családját súlyos nélkülözésnek tenné ki, vagy

c) következtében a kérelmező és családja által igénybe vett közüzemi szolgáltatást vagy lakhatásukat szüntetnék meg.

(4)      A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély összege nem haladhatja meg a 60.000,- Ft-ot és évente legfeljebb egy alkalommal nyújtható.

(5)      Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet utalvány, a tankönyv-és tanszervásárlás támogatása, ruhanemű, élelmiszer és gyógyászati segédeszköz vásárlásának támogatása, közüzemi díjak átvállalása, tüzelőanyag.

12. §

(1)      A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély folyósításának alapja és feltétele a kérelmező és az önkormányzat közötti  kölcsönszerződés megkötése.

(2)      A kamatmentes kölcsönt havi részletekben kell visszafizetni. A visszafizetés határideje nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(3)      Amennyiben az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi és a kölcsönszerződés módosítását nem kezdeményezi, a szerződést fel kell mondani és a kölcsönt az adóstól egyösszegben kell visszakövetelni.

(4)      Nem részesíthető kamatmentes kölcsön formájában önkormányzati segélyben:

a)      aki a (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségének önkéntesen nem tett eleget;

b)      akinek visszafizetési kötelezettsége nem járt le, kivéve ha a fennálló törlesztő-részletet egy összegben visszafizeti;

c)       aki valótlan adatok közlésével jutott e támogatási formához.

13. §

(1)      Temetés céljából önkormányzati segély nyújtható annak a személynek, aki az elhalálozott hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át.

(2)      A temetés céljából megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, de legfeljebb 15.000,- Ft.

(3)      A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében állapítja meg.

(4)      Temetés céljából önkormányzati segély iránti kérelmet az eltemetést követő 60 napon belül lehet előterjeszteni.

4. Köztemetés

14. §

(1)      A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére, szociális és vagyoni viszonyaira, valamint az örökrészére tekintettel legfeljebb 24 havi részletfizetés engedélyezhető a temetési költség megtérítésére.

(2)      A köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíthető az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében annak 150 %/-át és vagyonnal nem rendelkezik.

5. Méltányossági közgyógyellátás

15. §

Az Sztv. 50. §. (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl közgyógyellátásra való jogosultság  méltányosságból annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

III. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

6. Falugondnoki szolgáltatás

16. §

(1)     A falugondnok feladatkörébe tartozó szolgáltatási feladatok:

a)       közreműködés az étkeztetés biztosításában az étel házhozszállításával,

b)      egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így különösen: gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre szállítás, ha másképp nem megoldható,

c)       a helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között,

d)      az önkormányzat és intézményei kulturális, sport, szabadidős és egyéb rendezvényeire szállítás,

e)      lakossági szolgáltatások: bevásárlás, háztartási gépek javításának intézése, táp-, terménybeszerzés stb.,

f)       közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában, így különösen: árubeszerzés az önkormányzat részére, tájékoztatás, információközvetítés,

g)      az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.

(2)      A falugondnoki szolgáltatás iránti kérelmek elbírálása a polgármester feladatkörébe tartozik.

(3)      A falugondnoknak az által nyújtott szolgáltatásról szóló bejegyzést a tevékenységnaplóban alá kell íratnia a szolgáltatás igénybe vevőjével.

7. Szociális étkeztetés

17. §

  1. Az étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az a személy, aki:
  1. életkora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel a napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodni nem tud és
  2. nincs olyan közeli hozzátartozója, vagy vele közös háztartásban élő családtagja aki ellátásáról gondoskodni tud.
  1. Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki 65. életévét betöltötte.
  2. Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel a napi egyszeri meleg étkezetéséről gondoskodni nem tud.
  3. A szociális étkeztetés intézményi térítési díját és a szolgáltatást igénybe vevőt megillető térítési díj-kedvezmény feltételét és mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
  4. A szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjat a polgármester jogosultságot megállapító döntését követően az élelmezésvezető állapítja meg, melyről írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.
  5. A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni, minden hó 15. napjáig az élelmezésvezetőnek.

8. Házi segítségnyújtás

18. §

(1)      A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult:

a)      egyéni szükségletei szerinti alapvető ápolásra, gondozásra,

b)      napi egyszeri meleg étel térítés nélküli házhoz szállítására,

c)       saját, illetve lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködésre,

d)       segítségnyújtásra a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában.

(2)      A házi segítségnyújtást az önkormányzat által foglalkoztatott gondozók látják el.

(3)      A házi segítségnyújtást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell elvégezni.

(4)     A házi segítésnyújtás intézményi térítési díját és a szolgáltatást igénybe vevőt megillető térítési díj-kedvezmény feltételét és mértékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

19. §

(1)      E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2)      E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 10/2011. (X. 18.) önkormányzati rendelet és a gyermekek ellátásáról szóló 11/2011. (XI. 10.) önkormányzati rendelet 2-6. §-a.

Szarka Attila                                                           dr. Mészáros Erzsébet

polgármester                                                                     jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2013. december 19-én.

dr. Mészáros Erzsébet

jegyző
Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú melléklet 47.5 KB
2. számú melléklet 30.5 KB
3. számú melléklet 32 KB
3. számú melléklet 30.5 KB