Árpádhalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2019 (XI.7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.

Posted on november 7, 2019 · Posted in Rendeletek

Árpádhalom Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. Fejezet

Általános rendelkezések

  1. §
  1. Az önkormányzat megnevezése: Árpádhalom Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
  2. Az önkormányzat székhelye: 6622 Árpádhalom, Petőfi Sándor u. 17.
  3. Az önkormányzat illetékességi területe: Árpádhalom község közigazgatási területe.
  4. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Árpádhalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
  5. Az önkormányzat hivatala: Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek az önkormányzat székhelyén állandó kirendeltsége működik.
  1. §
  1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
  2. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
  3. A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.
  1. §
  1. Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.arpadhalom.hu.
  2. Az önkormányzat központi e-mail címe: pmhivatal@arpadhalom.hu.
  1. §
  2. Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot tart fenn:
  1. Árpád településsel Batar község területén (Románia),
  2. Batar községgel (Románia),
  3. Szaján településsel (Szerbia).
  1. Az önkormányzat belföldön kapcsolatot tart fenn Bükkszék községgel (Heves megye).
  2. A polgármester kezdeményezésére a kül- és belföldi kapcsolatok tovább bővíthetők.
  1. Fejezet

A képviselő-testület feladatai, hatásköre

  1. §
  1. A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.), valamint más jogszabályokban meghatározott kötelező feladatait e rendelet 1. melléklete  tartalmazza.
  2. A Képviselő-testület önként vállalt feladatait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
  3. A Képviselő-testület a nem kötelező helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást folytat. Az előkészítő eljárás során tisztázni szükséges:
  1. a felmerült lakossági igényeket, megoldásokat és
  2. a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.
  1. §
  1. A Képviselő-testület e rendelet 3. mellékletében meghatározott hatásköreit a polgármesterre ruházza.
  2. A polgármester az átruházott hatáskörben végzett munkájáról évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek.
  3. A Képviselő-testület feladat-és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a Képviselő-testületet írásban tájékoztatja.
  1. Fejezet

A Képviselő-testület működése

  1. A képviselő-testületi ülések tervezése, fajtái
  1. §
  1. A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A Képviselő-testület névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
  2. A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év december 31-ig.
  3. A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a képviselőktől, az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.
  4. A munkaterv tartalmazza:
  1. a képviselő-testület rendes üléseinek tervezett időpontját és napirendjeit,
  2. a napirendek előterjesztőjét,
  3. az előterjesztések elkészítésének határidejét.
  1. A munkaterv alapját meghatározó jogszabályi változások esetén a képviselő-testület munkatervét szükség szerint a tárgyév során módosítja.
  2. A munkatervet elfogadását követően meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek és az önkormányzati intézmények vezetőinek. A munkatervet az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.
  1. §
  1. A képviselő-testület alakuló, soros és soron kívüli ülést tart.
  2. A képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai:
  1. Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,
  2. az önkormányzati képviselők és polgármester eskütétele,
  3. polgármesteri program ismertetése,
  4. polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,
  5. alpolgármester megválasztása,
  6. alpolgármester eskütétele,
  7. alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.
  1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 munkatervben meghatározott ülést (soros ülés) tart. A soros üléseket lehetőség szerint a hónap utolsó hetének csütörtöki napjára kell összehívni. Az ülések kezdő időpontja 14 óra, helye a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Árpádhalomi Kirendeltségének tanácsterme.
  2. A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott eseteken túl soron kívüli ülést tart, amennyiben a polgármester megítélése szerint olyan kérdésben kell soron kívül dönteni, amelyben a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná.
  1. A képviselő-testületi ülések összehívása
  1. §
  1. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult a képviselő-testület ülésének összehívására.
  2. Az ülések összehívása meghívóval történik elektronikus úton.
  3. A meghívónak tartalmaznia kell:
  1. az ülés pontos helyét és idejét,
  2. a megtárgyalandó napirendi pontokat és
  3. a napirendi pontok előadójának nevét.
  1. A meghívót a polgármester állítja össze a munkaterv, valamint a képviselők és a jegyző javaslatainak figyelembe vételével.
  2. A soros ülésre szóló meghívót és mellékleteit úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés előtt legalább 3 nappal korábban megkapják. A soron kívüli ülésre szóló meghívót és mellékleteit az ülés előtt legalább 24 órával korábban kell kézbesíteni.
  3. Az ülésre meg kell hívni:
  1. a települési képviselőket,
  2. a jegyzőt (aljegyzőt),
  3. a közös hivatal munkatársát a feladatát érintő napirendi pontban,
  4. az önkormányzati intézmények vezetőit a feladatát érintő napirendi pontban,
  5. a napirendi pontok előadóit,
  6. a polgármester külön vagy eseti rendelkezése szerinti hivatalos szervek, szervezetek vezetőit, egyházak és civil szervezetek képviselőit.
  7. tevékenységi körét érintő ügyben a településen működő, bejegyzett önszerveződő közösségek vezetőjét.
  1. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is, a (6) bekezdés c-d) pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik.
  2. Kizárólag csak meghívót kell kézbesíteni a (6) bekezdés f) pontjában megjelölt személyek részére.
  3. A képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát a meghívónak a képviselők részére való megküldése időpontjában az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével értesíteni kell.
  4. A nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztések a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségén ügyfélfogadási időben megtekinthetők.

10. §

(1)    A nyilvános ülésen a hallgatóság a kijelölt helyen foglalhat helyet. A képviselő-testület ülésén megjelenő állampolgárok a képviselő-testület vagy szerve feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a napirendek tárgyalását követően, a nyílt ülés végén kérdést intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz, a jegyzőhöz, továbbá javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(2)    Az állampolgár kérdését, javaslatát maximum négy perces időtartamú indokolással adhatja elő, melyre a megkérdezett, illetve – ha a kérdést, javaslatot a képviselő-testülethez intézték – a polgármester ugyancsak négy percben válaszolhat.

(3)    Ha az azonnali válasz megadása valamilyen okból nem lehetséges, úgy a választ a kérdezőnek 15 napon belül írásban kel megadni. A válaszról a következő testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

(4)    A lakosságnak és a településen működő önszerveződő közösségeknek a képviselő-testülethez címzett beadványairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet. A polgármester tájékoztatása alapján a képviselő-testület dönt arról, hogy mely testületi ülésen és hányadik napirendi pontként tűzi napirendjére a beadvány megtárgyalását.

(5)    A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot – a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályi követelmények betartásával – tájékoztatni kell.

(6)    A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek tudomást. A zárt ülés anyagát az azok megismerésére jogosult személyek az ülés lezárása után megsemmisítésre leadják a jegyzőnek.

  1. A képviselő-testület ülésének vezetése

11. §

  1. Az ülés vezetésére a  9. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
  2. A polgármester az ülés megnyitását követően:
  1. megállapítja, hogy az ülést a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően hívták össze,
  2. megállapítja és az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
  3. javaslatot tesz a megtárgyalandó napirendi pontokra.

(3)      Ha az ülést határozatképtelenség miatt nem lehet megtartani vagy folytatni, úgy azt a polgármester 8 napon belüli időpontra újból összehívja.

(4)     A polgármester a napirend – meghívó szerinti tervezetét – kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslatával. A megtárgyalandó napirendi pontokról a testület vita nélkül határoz.

(5)     A napirendek tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

12. §

  1. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:
  1. rendelet-tervezet az indokolással,
  2. határozati javaslat az indokolással,
  3. beszámoló,
  4. tájékoztató.
  5. Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:
  1. a polgármester,
  2. az alpolgármester,
  3. bármely települési képviselő,
  4. a képviselő-testület bizottsága,
  5. a jegyző,
  6. az önkormányzati intézmények vezetői,
  7. a munkatervben szereplő napirendi pont előadója.
  1. Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében tartozó ügyekben az előterjesztés csak írásban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
  2. Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát követően terjeszthetők elő.
  3. Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:
  4. az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

aa) az előterjesztés megnevezést és a testületi ülés időpontját, amelyre az előterjesztés készült,

ab) az előterjesztés tárgyát,

ac) az előterjesztés készítőjének nevét,

ad) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölését.

  1. az előterjesztés helyzetfeltáró része tartalmazza:

ba) az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit,

bb) mindazokat a tényeket, körülményeket, összefüggéseket, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

  1. az előterjesztés értékelő része tartalmazza:

ca) amennyiben az előterjesztés tárgykörében előzetes egyeztetés, véleményezés történt, annak eredményét,

cb) a döntési alternatívákat,

cc) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

cd) a végrehajtásért felelősök megnevezését,

ce) a végrehajtás határidejét.

13  §

  1. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be a 12. § (2) bekezdése szerint személyek.
  2. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének indokolására. Ha a polgármester vagy bármely települési képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
  3. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel dönt a sürgősség kérdésében.

14. §

  1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
  1. az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
  2. szóbeli előterjesztés esetén a napirendet előterjesztheti,
  3. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előadó rövid választ köteles adni.
  1. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli hozzászólást is engedélyezhet.
  2. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító indítványát a vita bezárásáig megváltoztathatja, a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
  3. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, javaslatokra. A jegyzőnek a határozathozatal előtt szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
  4. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a módosult, kiegészített határozati javaslatról döntsön a testület.

15. §

  1. A képviselők jogosultak az önkormányzat hatáskörébe tartozó, az adott ülésnapon napirendi pontként nem szereplő ügyben a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz szóban kérdést intézni.
  2. A kérdésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

16. §

  1. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek során:
  1. figyelmezteti azt, aki megjelenésében, előadásmódjában vagy kifejezésében a képviselő-testület méltóságát sérti,
  2. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ,
  3. ismétlődő rendzavarás esetén és rendreutasítás után a polgármester megvonhatja a szót az adott téma tárgyalásának bezárásáig.
  1. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok által a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
  2. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
  1. A döntéshozatal szabályai

17. §

  1. Szavazni személyesen, igennel, nemmel és tartózkodással lehet.
  2. Nyílt szavazás esetén a képviselők kézfelemeléssel szavaznak. Nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.
  3. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak tekintendő. A tartózkodás nem szavazatnak tekintendő.
  4. Név szerinti szavazást kell tartani ha azt törvény írja elő, továbbá név szerinti szavazást lehet elrendelni ha azt a polgármester vagy a bizottság elnöke kezdeményezi. A név szerinti szavazás elrendelése kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.
  5. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig nevük elhangzása után igennel, nemmel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.
  6. A képviselő-testülete titkos szavazást tart a jogszabályban meghatározott esetekben. A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata, mely borítékban elhelyezett szavazólappal, külön helyiség és urna igénybe vételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza:
  1. a szavazás napját, helyét, idejét,
  2. az ügyrendi bizottság tagjainak nevét,
  3. a szavazás eredményét,
  4. az ügyrendi bizottság tagjainak aláírását.
  5. A titkos szavazás eredményét a testületi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

18. §

  1. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, kétség esetén a szavazást megismételteti.
  2. Amennyiben a javaslat nem kapta meg a szükséges számú igen szavazatot, akkor a javaslat elutasításra kerül.
  3. A szavazás eredményét a polgármester számszerűsítve közli és a döntést kihirdeti.

19. §

A képviselő-testület bármely tagja javaslatára a polgármester a  írásban figyelmeztetheti azt a települési képviselőt, aki személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta és a képviselő-testület megállapította, hogy a képviselő bejelentési kötelezettsége fennállt.

  1. A képviselő-testület döntései

20. §

A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat. A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

  1. titkos szavazás elrendeléséről,
  2. név szerinti szavazást elrendeléséről,
  3. ügyrendi kérdésekben.

21. §

  1. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
  1. települési képviselők,
  2. polgármester, alpolgármester,
  3. a képviselő-testület bizottsága,
  4. jegyző.
  5. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a soron következő testületi ülésen tájékoztatja erről a képviselő-testületet. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

22. §

(1)     A rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata. A rendelet-tervezet elkészítésébe be kell vonni a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselőit.

(2)     Rendelet-tervezet elkészítésével megbízható a képviselő-testület bizottsága vagy külső szakértő. Külső szakértő felkérésére és bevonására a jegyző jogosult.

(3)     A rendelet-tervezetet indokolással és előzetes hatástanulmánnyal a jegyző juttatja el a képviselőkhöz.

(4)     A rendelet-tervezetet előzetesen véleményezi:

         a) feladat-és hatáskörében az ügyrendi bizottság,

         b) akinek véleményét a képviselő-testület állásfoglalása alapján ki kell kérni,

         c) akinek véleményét a jogszabályi rendelkezés alapján kötelező beszerezni.

23. §

(1)     A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2)     A rendeleteket elfogadásuk után a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel ki kell hirdetni a testületi ülést követő 1 munkanapon belül. A rendeletet 15 napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3)     Az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálatát a rendelet hatályba lépésétől számított egy év elteltével kell elvégezni. Az utólagos hatásvizsgálat elvégzése a jegyző feladata, melynek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4)     A jegyző az utólagos hatásvizsgálatok tapasztalatai alapján 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést és szükség esetén hatályon kívül helyező vagy módosító rendelet-tervezetet készít a testület számára.

(5)     Amennyiben a rendelet megalkotását követően megjelenő jogszabály szükségessé teszi, a jegyző kezdeményezi a rendelet módosítását, illetve hatályon kívül helyezését.

(6)     A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

24. §

A képviselő-testület normatív határozatait meghozataluk után a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzé kell tenni a testületi ülést követő 5 munkanapon belül. A normatív határozatot 15 napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

  1. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

25. §

(1)     A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv melléklete:

         a) a meghívó,

         b) a jelenléti ív,

         c) az írásos előterjesztések,

         d) a rendeletek hiteles szövege,

         e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és

         f)  a név szerinti szavazásról készült névsor.

(2)     A jegyzőkönyv nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok lezárása után elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön.

(3)     A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések működése tárgyában tett jelzéseit a jegyzőkönyvnek szó szerint kell tartalmaznia.

(4)     A betekintési jog a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén munkanapokon és ügyfélfogadási időben gyakorolható.

(5)     A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

  1. Fejezet

A képviselő-testület szervei

  1. A képviselő-testület bizottsága

26. §

(1)     A képviselő-testület működő bizottsága az Ügyrendi Bizottság. Tagjainak száma 3 fő. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2)     A képviselő-testület a képviselők közül megválasztja az Ügyrendi Bizottság elnökét és egy tagját, valamint egy nem képviselő tagját.

(3)     Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

a)       megvitatja és véleményezi a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet és mindazon rendelet-tervezeteket, melyek megtárgyalását jogszabály bizottsági véleményezéshez köti,

b)      a polgármester kezdeményezésére véleményezi a település életében különös fontossággal bíró előterjesztéseket,

b)       lebonyolítja a titkos szavazást;

c)       nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát és

d)      vizsgálatot folytat le a polgármester által továbbított kezdeményezés alapján az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyében.

27. §

(1)    A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja hívja össze és vezeti a bizottság ülését.

(2)    A bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(3)    A bizottság működésére e rendeletnek a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

  1. A polgármester, alpolgármester

28. §

(1)     A polgármester feladatait főállásban látja el.

(2)     A polgármester dönt mindazon, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, átruházható, de egyébként át nem ruházott kérdésben, amelyben a döntés nem halasztható a következő rendes testületi ülésig.

      29. §

(1)     A képviselő-testület tagjai sorából egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2)     Az alpolgármester minden soros testületi ülés előtt 13,00 – 14,00 óra között fogadóórát tart a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségének hivatalos helyiségében.

  1. A jegyző, a közös önkormányzati hivatal

30. §

(1)     A jegyző ellátja mindazon feladatokat és hatásköröket, melyeket részére jogszabály megállapít.

(2)     A képviselő-testületi döntések meghozatala előtt, amennyiben a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, részére szót kell adni.

(3)     A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátására – legfeljebb 6 hónap időtartamra – csak a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatalon belüli helyettes  jelölhető ki.

31. §

(1)     A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A közös önkormányzati hivatal neve: Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal.

(2)     A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítésével, működésével kapcsolatos szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a képviselő-testület határozattal fogad el.

10. Társulások

32. §

Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését, jogállását, feladat-és hatáskörét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

  1. Fejezet

Lakossági fórumok

33. §

(1)     A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart.

(2)     A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(3)     A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

(4)     A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5)     A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyv összeállításáról és a kormányhivatalhoz történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

34. §

(1)     A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyben falugyűlést hívhat össze.

(2)     A gyűlés helyéről és idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal tájékoztatni kell.

(3)     A gyűlést a polgármester vezeti, meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.

(4)     A gyűlésről emlékeztető készül, amelynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

  1. Fejezet

Záró rendelkezések

33. §

(1)     Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)     E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Árpádhalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.

         Vágó Miklós Béla                                                           dr. Vida Bernadett

         polgármester                                                                      jegyző

Záradék: A rendelet kihirdetve: Árpádhalom, 2019. november 7.

dr. Vida Bernadett

jegyző                                             

Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú melléklet 321.14 KB
2. számú melléklet 287.73 KB
3. számú melléklet 298.57 KB
4. számú melléklet 303.28 KB
1. számú függelék 294.13 KB
2. számú függelék 290.54 KB
indokolás 36.5 KB