Árpádhalom Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- Fejezet
Általános rendelkezések
- §
- Az önkormányzat megnevezése: Árpádhalom Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
- Az önkormányzat székhelye: 6622 Árpádhalom, Petőfi Sándor u. 17.
- Az önkormányzat illetékességi területe: Árpádhalom község közigazgatási területe.
- Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Árpádhalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
- Az önkormányzat hivatala: Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek az önkormányzat székhelyén állandó kirendeltsége működik.
- §
- Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
- Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
- A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.
- §
- Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.arpadhalom.hu.
- Az önkormányzat központi e-mail címe: pmhivatal@arpadhalom.hu.
- §
- Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot tart fenn:
- Árpád településsel Batar község területén (Románia),
- Batar községgel (Románia),
- Szaján településsel (Szerbia).
- Az önkormányzat belföldön kapcsolatot tart fenn Bükkszék községgel (Heves megye).
- A polgármester kezdeményezésére a kül- és belföldi kapcsolatok tovább bővíthetők.
- Fejezet
A képviselő-testület feladatai, hatásköre
- §
- A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.), valamint más jogszabályokban meghatározott kötelező feladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
- A Képviselő-testület önként vállalt feladatait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
- A Képviselő-testület a nem kötelező helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást folytat. Az előkészítő eljárás során tisztázni szükséges:
- a felmerült lakossági igényeket, megoldásokat és
- a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.
- §
- A Képviselő-testület e rendelet 3. mellékletében meghatározott hatásköreit a polgármesterre ruházza.
- A polgármester az átruházott hatáskörben végzett munkájáról évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek.
- A Képviselő-testület feladat-és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a Képviselő-testületet írásban tájékoztatja.
- Fejezet
A Képviselő-testület működése
- A képviselő-testületi ülések tervezése, fajtái
- §
- A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A Képviselő-testület névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
- A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év december 31-ig.
- A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a képviselőktől, az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.
- A munkaterv tartalmazza:
- a képviselő-testület rendes üléseinek tervezett időpontját és napirendjeit,
- a napirendek előterjesztőjét,
- az előterjesztések elkészítésének határidejét.
- A munkaterv alapját meghatározó jogszabályi változások esetén a képviselő-testület munkatervét szükség szerint a tárgyév során módosítja.
- A munkatervet elfogadását követően meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek és az önkormányzati intézmények vezetőinek. A munkatervet az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.
- §
- A képviselő-testület alakuló, soros és soron kívüli ülést tart.
- A képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai:
- Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,
- az önkormányzati képviselők és polgármester eskütétele,
- polgármesteri program ismertetése,
- polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,
- alpolgármester megválasztása,
- alpolgármester eskütétele,
- alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.
- A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 munkatervben meghatározott ülést (soros ülés) tart. A soros üléseket lehetőség szerint a hónap utolsó hetének csütörtöki napjára kell összehívni. Az ülések kezdő időpontja 14 óra, helye a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Árpádhalomi Kirendeltségének tanácsterme.
- A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott eseteken túl soron kívüli ülést tart, amennyiben a polgármester megítélése szerint olyan kérdésben kell soron kívül dönteni, amelyben a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná.
- A képviselő-testületi ülések összehívása
- §
- A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult a képviselő-testület ülésének összehívására.
- Az ülések összehívása meghívóval történik elektronikus úton.
- A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés pontos helyét és idejét,
- a megtárgyalandó napirendi pontokat és
- a napirendi pontok előadójának nevét.
- A meghívót a polgármester állítja össze a munkaterv, valamint a képviselők és a jegyző javaslatainak figyelembe vételével.
- A soros ülésre szóló meghívót és mellékleteit úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés előtt legalább 3 nappal korábban megkapják. A soron kívüli ülésre szóló meghívót és mellékleteit az ülés előtt legalább 24 órával korábban kell kézbesíteni.
- Az ülésre meg kell hívni:
- a települési képviselőket,
- a jegyzőt (aljegyzőt),
- a közös hivatal munkatársát a feladatát érintő napirendi pontban,
- az önkormányzati intézmények vezetőit a feladatát érintő napirendi pontban,
- a napirendi pontok előadóit,
- a polgármester külön vagy eseti rendelkezése szerinti hivatalos szervek, szervezetek vezetőit, egyházak és civil szervezetek képviselőit.
- tevékenységi körét érintő ügyben a településen működő, bejegyzett önszerveződő közösségek vezetőjét.
- A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is, a (6) bekezdés c-d) pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik.
- Kizárólag csak meghívót kell kézbesíteni a (6) bekezdés f) pontjában megjelölt személyek részére.
- A képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát a meghívónak a képviselők részére való megküldése időpontjában az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével értesíteni kell.
- A nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztések a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségén ügyfélfogadási időben megtekinthetők.
10. §
(1) A nyilvános ülésen a hallgatóság a kijelölt helyen foglalhat helyet. A képviselő-testület ülésén megjelenő állampolgárok a képviselő-testület vagy szerve feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a napirendek tárgyalását követően, a nyílt ülés végén kérdést intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz, a jegyzőhöz, továbbá javaslatokat fogalmazhatnak meg.
(2) Az állampolgár kérdését, javaslatát maximum négy perces időtartamú indokolással adhatja elő, melyre a megkérdezett, illetve – ha a kérdést, javaslatot a képviselő-testülethez intézték – a polgármester ugyancsak négy percben válaszolhat.
(3) Ha az azonnali válasz megadása valamilyen okból nem lehetséges, úgy a választ a kérdezőnek 15 napon belül írásban kel megadni. A válaszról a következő testületi ülésen tájékoztatást kell adni.
(4) A lakosságnak és a településen működő önszerveződő közösségeknek a képviselő-testülethez címzett beadványairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet. A polgármester tájékoztatása alapján a képviselő-testület dönt arról, hogy mely testületi ülésen és hányadik napirendi pontként tűzi napirendjére a beadvány megtárgyalását.
(5) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot – a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályi követelmények betartásával – tájékoztatni kell.
(6) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek tudomást. A zárt ülés anyagát az azok megismerésére jogosult személyek az ülés lezárása után megsemmisítésre leadják a jegyzőnek.
- A képviselő-testület ülésének vezetése
11. §
- Az ülés vezetésére a 9. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
- A polgármester az ülés megnyitását követően:
- megállapítja, hogy az ülést a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően hívták össze,
- megállapítja és az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
- javaslatot tesz a megtárgyalandó napirendi pontokra.
(3) Ha az ülést határozatképtelenség miatt nem lehet megtartani vagy folytatni, úgy azt a polgármester 8 napon belüli időpontra újból összehívja.
(4) A polgármester a napirend – meghívó szerinti tervezetét – kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslatával. A megtárgyalandó napirendi pontokról a testület vita nélkül határoz.
(5) A napirendek tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.
12. §
- Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:
- rendelet-tervezet az indokolással,
- határozati javaslat az indokolással,
- beszámoló,
- tájékoztató.
- Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:
- a polgármester,
- az alpolgármester,
- bármely települési képviselő,
- a képviselő-testület bizottsága,
- a jegyző,
- az önkormányzati intézmények vezetői,
- a munkatervben szereplő napirendi pont előadója.
- Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében tartozó ügyekben az előterjesztés csak írásban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
- Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát követően terjeszthetők elő.
- Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:
- az előterjesztés bevezető része tartalmazza:
aa) az előterjesztés megnevezést és a testületi ülés időpontját, amelyre az előterjesztés készült,
ab) az előterjesztés tárgyát,
ac) az előterjesztés készítőjének nevét,
ad) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölését.
- az előterjesztés helyzetfeltáró része tartalmazza:
ba) az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit,
bb) mindazokat a tényeket, körülményeket, összefüggéseket, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
- az előterjesztés értékelő része tartalmazza:
ca) amennyiben az előterjesztés tárgykörében előzetes egyeztetés, véleményezés történt, annak eredményét,
cb) a döntési alternatívákat,
cc) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
cd) a végrehajtásért felelősök megnevezését,
ce) a végrehajtás határidejét.
13 §
- Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be a 12. § (2) bekezdése szerint személyek.
- A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének indokolására. Ha a polgármester vagy bármely települési képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
- A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel dönt a sürgősség kérdésében.
14. §
- A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
- az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
- szóbeli előterjesztés esetén a napirendet előterjesztheti,
- az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előadó rövid választ köteles adni.
- A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli hozzászólást is engedélyezhet.
- Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító indítványát a vita bezárásáig megváltoztathatja, a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
- A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, javaslatokra. A jegyzőnek a határozathozatal előtt szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
- A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a módosult, kiegészített határozati javaslatról döntsön a testület.
15. §
- A képviselők jogosultak az önkormányzat hatáskörébe tartozó, az adott ülésnapon napirendi pontként nem szereplő ügyben a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz szóban kérdést intézni.
- A kérdésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
16. §
- A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek során:
- figyelmezteti azt, aki megjelenésében, előadásmódjában vagy kifejezésében a képviselő-testület méltóságát sérti,
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ,
- ismétlődő rendzavarás esetén és rendreutasítás után a polgármester megvonhatja a szót az adott téma tárgyalásának bezárásáig.
- A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok által a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
- A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
- A döntéshozatal szabályai
17. §
- Szavazni személyesen, igennel, nemmel és tartózkodással lehet.
- Nyílt szavazás esetén a képviselők kézfelemeléssel szavaznak. Nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.
- Szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak tekintendő. A tartózkodás nem szavazatnak tekintendő.
- Név szerinti szavazást kell tartani ha azt törvény írja elő, továbbá név szerinti szavazást lehet elrendelni ha azt a polgármester vagy a bizottság elnöke kezdeményezi. A név szerinti szavazás elrendelése kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.
- A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig nevük elhangzása után igennel, nemmel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.
- A képviselő-testülete titkos szavazást tart a jogszabályban meghatározott esetekben. A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata, mely borítékban elhelyezett szavazólappal, külön helyiség és urna igénybe vételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza:
- a szavazás napját, helyét, idejét,
- az ügyrendi bizottság tagjainak nevét,
- a szavazás eredményét,
- az ügyrendi bizottság tagjainak aláírását.
- A titkos szavazás eredményét a testületi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
18. §
- A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, kétség esetén a szavazást megismételteti.
- Amennyiben a javaslat nem kapta meg a szükséges számú igen szavazatot, akkor a javaslat elutasításra kerül.
- A szavazás eredményét a polgármester számszerűsítve közli és a döntést kihirdeti.
19. §
A képviselő-testület bármely tagja javaslatára a polgármester a írásban figyelmeztetheti azt a települési képviselőt, aki személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta és a képviselő-testület megállapította, hogy a képviselő bejelentési kötelezettsége fennállt.
- A képviselő-testület döntései
20. §
A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat. A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
- titkos szavazás elrendeléséről,
- név szerinti szavazást elrendeléséről,
- ügyrendi kérdésekben.
21. §
- Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
- települési képviselők,
- polgármester, alpolgármester,
- a képviselő-testület bizottsága,
- jegyző.
- A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a soron következő testületi ülésen tájékoztatja erről a képviselő-testületet. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
22. §
(1) A rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata. A rendelet-tervezet elkészítésébe be kell vonni a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselőit.
(2) Rendelet-tervezet elkészítésével megbízható a képviselő-testület bizottsága vagy külső szakértő. Külső szakértő felkérésére és bevonására a jegyző jogosult.
(3) A rendelet-tervezetet indokolással és előzetes hatástanulmánnyal a jegyző juttatja el a képviselőkhöz.
(4) A rendelet-tervezetet előzetesen véleményezi:
a) feladat-és hatáskörében az ügyrendi bizottság,
b) akinek véleményét a képviselő-testület állásfoglalása alapján ki kell kérni,
c) akinek véleményét a jogszabályi rendelkezés alapján kötelező beszerezni.
23. §
(1) A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(2) A rendeleteket elfogadásuk után a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel ki kell hirdetni a testületi ülést követő 1 munkanapon belül. A rendeletet 15 napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.
(3) Az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálatát a rendelet hatályba lépésétől számított egy év elteltével kell elvégezni. Az utólagos hatásvizsgálat elvégzése a jegyző feladata, melynek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A jegyző az utólagos hatásvizsgálatok tapasztalatai alapján 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést és szükség esetén hatályon kívül helyező vagy módosító rendelet-tervezetet készít a testület számára.
(5) Amennyiben a rendelet megalkotását követően megjelenő jogszabály szükségessé teszi, a jegyző kezdeményezi a rendelet módosítását, illetve hatályon kívül helyezését.
(6) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
24. §
A képviselő-testület normatív határozatait meghozataluk után a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzé kell tenni a testületi ülést követő 5 munkanapon belül. A normatív határozatot 15 napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.
- A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
25. §
(1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv melléklete:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) az írásos előterjesztések,
d) a rendeletek hiteles szövege,
e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és
f) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(2) A jegyzőkönyv nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok lezárása után elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön.
(3) A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések működése tárgyában tett jelzéseit a jegyzőkönyvnek szó szerint kell tartalmaznia.
(4) A betekintési jog a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén munkanapokon és ügyfélfogadási időben gyakorolható.
(5) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
- Fejezet
A képviselő-testület szervei
- A képviselő-testület bizottsága
26. §
(1) A képviselő-testület működő bizottsága az Ügyrendi Bizottság. Tagjainak száma 3 fő. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a képviselők közül megválasztja az Ügyrendi Bizottság elnökét és egy tagját, valamint egy nem képviselő tagját.
(3) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) megvitatja és véleményezi a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet és mindazon rendelet-tervezeteket, melyek megtárgyalását jogszabály bizottsági véleményezéshez köti,
b) a polgármester kezdeményezésére véleményezi a település életében különös fontossággal bíró előterjesztéseket,
b) lebonyolítja a titkos szavazást;
c) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát és
d) vizsgálatot folytat le a polgármester által továbbított kezdeményezés alapján az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyében.
27. §
(1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja hívja össze és vezeti a bizottság ülését.
(2) A bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(3) A bizottság működésére e rendeletnek a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
- A polgármester, alpolgármester
28. §
(1) A polgármester feladatait főállásban látja el.
(2) A polgármester dönt mindazon, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, átruházható, de egyébként át nem ruházott kérdésben, amelyben a döntés nem halasztható a következő rendes testületi ülésig.
29. §
(1) A képviselő-testület tagjai sorából egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(2) Az alpolgármester minden soros testületi ülés előtt 13,00 – 14,00 óra között fogadóórát tart a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségének hivatalos helyiségében.
- A jegyző, a közös önkormányzati hivatal
30. §
(1) A jegyző ellátja mindazon feladatokat és hatásköröket, melyeket részére jogszabály megállapít.
(2) A képviselő-testületi döntések meghozatala előtt, amennyiben a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, részére szót kell adni.
(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátására – legfeljebb 6 hónap időtartamra – csak a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatalon belüli helyettes jelölhető ki.
31. §
(1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A közös önkormányzati hivatal neve: Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítésével, működésével kapcsolatos szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a képviselő-testület határozattal fogad el.
10. Társulások
32. §
Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését, jogállását, feladat-és hatáskörét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
- Fejezet
Lakossági fórumok
33. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyv összeállításáról és a kormányhivatalhoz történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
34. §
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyben falugyűlést hívhat össze.
(2) A gyűlés helyéről és idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal tájékoztatni kell.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti, meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.
(4) A gyűlésről emlékeztető készül, amelynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
- Fejezet
Záró rendelkezések
33. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Árpádhalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.
Vágó Miklós Béla dr. Vida Bernadett
polgármester jegyző
Záradék: A rendelet kihirdetve: Árpádhalom, 2019. november 7.
dr. Vida Bernadett
jegyző
Csatolmányok
Megnevezés | méret |
1. számú melléklet | 321.14 KB |
2. számú melléklet | 287.73 KB |
3. számú melléklet | 298.57 KB |
4. számú melléklet | 303.28 KB |
1. számú függelék | 294.13 KB |
2. számú függelék | 290.54 KB |
indokolás | 36.5 KB |