Open
X

A településről.

 

A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. Század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956. Július 1-jén alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs határából (Árpádhalom , Bojtártelek , Szendrei major, Zoltántér) Eperjes határából (Kisújváros és Nagyújváros egy része) és Székkutas határából hasították ki. Kiterjedése 7858 kat. hold (4522 ha). Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be. Nevének előtagja Árpádra, a honfoglaló magyarok fejedelmére utal, utótagja a magyar halom (domb) főnév. A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. (A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított.Ez 22001 –ben elpusztult , de 2011 –ben Szarka Attila polgármester újra állítatta , melyet Makovecz Imre tervei alapján Csertő Lajos készített el.) A község lakóinak száma 1956-ban – az alakuláskor – 1673 fő, 1970-ben 1116 fő, 1980-ban 815 fő, 1990-ben 676 fő, napjainkban pedig alig haladja meg a 537 főt. A kereső népesség döntően mezőgazdaságból él (66%). Külterületi lakott helyei: Puszta, Sírom, Szendrei major, Tanya, Zoltántér. 1977 április 1-től közös tanácsú községet alkotott Nagymágoccsal (székhelyközség Nagymágocs volt); 1990. Október 10-tól ismét önálló község.

Helyzete periférikus, városi kapcsolata inkább Orosházához köti, mint Szenteshez. Közúton érhető el, de a főúttól távol van. Vasúti kapcsolata nincs.

A település kifejezetten mezőgazdasági jellegű, a lakosság zöme ebből az ágazatból él. A termelés fő profilja a szántóföldi növénytermesztés. A sertés tenyésztés szakosított telepen folyik. Jelenleg egy termelőszövetkezet üzemel és a vadászegylet vadgazdaságot tart fent, valamint egy tollüzem működik Árpádhalmon magánvállalkozásban. A kereső népesség közel egynegyede dolgozik a környező városokban, elsősorban Szentesen illetve Orosházán.
A falu demográfiai folyamatai nagyon kedvezőtlenek. A lakosság jelentősen csökken. A korstruktúra határozott elöregedési tendenciát jelez. A munkanélküliség aránya csökkenő tendenciájú, de még mindig rendkívül magas (10,9 %).